Nagy volt a jövés-menés idén a magyarországi cégek világában. Amellett, hogy még soha nem töröltek annyi itt bejegyzett vállalkozást, mint 2014-ben, sok külföldi társaság is menekülőre fogta. A legnagyobb távozók között volt a Nokia, a Lukoil, a Samsung, az E.ON, de több nagy bank tulajdonosa is lefalcolt. Persze jöttek is új próbálkozók, de igazi nagyágyúnak csak az indiai Apollo abroncsgyár számít.
Kiadások elbújtatására is jó, ha nem a kormány költi a pénzt az MKB-ra, hanem a kevésbé ellenőrizhető jegybank. De ha cél, hogy a magyar tulajdon aránya a bankrendszerben ne essen a mostani bevásárlásokkal 50 százalék fölé vitt szint alá, akkor azt csak úgy lehet megtenni, ha valamilyen módon a magyar vásárlókat hozzák helyzetbe. Akik pedig akár a kormányhoz közel álló üzletember közül is kikerülhetnek.
Jelenleg az osztrák Raiffeisen Bankkal és az Erste Bankkal tárgyal a kormány stratégiai együttműködésről, illetve az állami hitelintézeti portfólió kibővítéséről – nyilatkozta a Figyelőnek Lázár János, aki szerint az MKB és a Budapest Bank átvétele nem jelenti, hogy állami tulajdonban maradnak, három éven belül transzparens módon értékesíteni kell őket.
A Budapest Bank vételi tranzakciójának lezárása után rögtön összevonják az MKB Bankkal, így a második legnagyobb magyarországi pénzintézet jöhet létre – írja keddi számában a Világgazdaság.
Visszakerül állami kézbe a Budapest Bank, már csak egy formális kormánydöntésre van szükség az ügylethez – írta a Népszabadság.
Továbbra is napirenden maradt a vasárnapi boltbezárások ügye, de extrasarcot dobtak a dohánymultikra is. Vida Ildikó ellentámadásba lendült, Orbán Viktor pedig lefecnizte az USA levelét a kitiltási ügyében. Egy hete pedig csak várunk, várunk Varga Mihály válaszaira. A hvg.hu heti össszefoglalója.
A 444.hu értesülései szerint újabb váratlan fordulatról beszélnek a bankpiacon. A Budapest Bank is eladósorban van, a vevő pedig nem lehet más, mint a magyar állam.
A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla kedden kihirdetett határozatában helybenhagyta a Budapest Fejlesztési és Hitelbank Zrt. ügyében hozott elsőfokú ítéletet, amely szerint tisztességtelenek a pénzintézet általános szerződési feltételei.
Minden hatodik kis- és középvállalkozás fontolgatja, hogy még az idén hitelt igényel a jegybank Növekedési Hitelprogramjában.
